csíkos bűzborz

Az állat hossza 33-45 centiméter, farokhossza 18-25 centiméter és testtömege 3-6 kilogramm. Bundája fekete, feje teteje fehér és ebből válik le két fehér csík, amely csak a farka végén találkozik újból. Fehér csík van a homlokán is. Orra rózsaszínes.
A csíkos bűzösborz, mint minden faja a családjának, arról híres, hogy bűzmirigyeiből undorító folyadékot spriccel szét, amelynek olyan szaga van, mintha fokhagyma, rothadó káposzta, égő toll és gumi keveréke volna. Mások szerint a szag a legrondább csatornabűzre és dögszagra emlékeztet ^[1].
A csíkos bűzösborz 4 méterre el tud spriccelni, és közvetlenül az ellenfél szemére céloz. A bűzősborz először figyelmezteti ellenfelét, mégpedig úgy, hogy hátsó felét felegyenesítve felé fordítja, dús farkát felemeli, füttyszerű hangot hallat, és mellső lábaival topog. Ha ez a figyelmeztetés nem hat, mellső lábára áll, visszanéz és hátsó lábait széttárja. Azután szétpermetezi váladékát, és csak ritkán téveszt célt.
Hét-nyolcszor tud spriccelni. A „(...) bűz hetekre beveszi magát bőrbe, szőrbe, ruhába. Ha netán embert ért a támadás, úgy kerüli mindenki, mint a pestisest” ^[1].
 Az állat éjjel aktív és társas lény. A felnőtt hímek nyáron egyedül élnek, télen pedig több nősténnyel is megosztják odújukat. Tápláléka főleg rovarok és kis emlősök, de bogyók, magvak és madártojások is. A csíkos bűzösborz a vadonban 7, fogságban 8-10 évig él.